2001-ben egy baráti beszélgetés során jött az ötlet: csináljunk valami közös programot, dolgozzunk együtt. Bár a Tropicarium és a Csodák Palotája minden ízében két teljesen különböző tevékenységű, felfogású, fenntartású intézmény, mégis találtunk valami közöset magunkban: mindkét helyen olyan lelkes, az intézményt magukénak érző kollégák dolgoznak, akiknek elsődleges célja, hogy minél több látogatót vonzzanak a kiállításukra. Ezek a látogatók pedig mindkét helyen a gyerekek voltak, akik többnyire szervezett formában, osztályukkal és az őket kísérő pedagógusokkal érkeztek. Hol ide, hol oda. Ezt bizonyította az a sok telefon, mely így kezdődött: Jó napot kívánok! Szeretnénk önökhöz bejelentkezni, a Csodák Palotájába megyünk először, aztán Önökhöz, de nem tudjuk pontosan mikor érkeznek, mert..
Ekkor jöttünk rá, hogy a vidékről érkező csoportok -ha már itt vannak a fővárosban- minél több programot szeretnének beiktatni a nap során a kirándulásukba. Igen ám, de Budapest nagy, zsúfolt, tele dugókkal és a városi közlekedés egy nem itt élő számára káosznak tűnhet (Megjegyzem, sokszor nekünk is, tősgyökeres pestieknek..).

Ezért határoztuk el, hogy szervezünk egy olyan kirándulást, melyben a két intézmény meglátogatása képezi a kirándulás fő programját, de ahhoz, hogy mindenhol a lehető legtöbbet tudjanak játszani, bámészkodni, kikapcsolódni a gyerekek, az szükségeltetik, hogy külön buszt biztosítsunk, mely csak a csoportot szállítja egyik helyszínről a másikra. Szükség van egy kedves, a gyerekek nyelvét értő fiatal kísérőre is, aki napközben leveszi a terhet a pedagógusok válláról, akik amúgy is nagy felelősséget vállalnak, mikor egy egész osztálynyi gyerekkel indulnak útnak. A busz és az idegenvezető tehát a pályaudvar előtt várja a csoportokat. De volt/van ám még egy kihasználható nagyszerű lehetőség, melyet beiktattunk programunkba. Mégpedig az, hogy egy 2001-es kormányrendelet szerint, aki a Parlamentben megtekinti a szent koronát illetve -egy később született határozat szerint- ellátogat egy országos hatáskörű múzeumba, annak díjtalan a vasúti utazás. Így aztán összeállt az a program, melyet már évek óta sikerrel szervezünk, s mely "felhíváshoz" egyre több osztály, csoport kapcsolódik. Természetesen mindig bővítjük szolgáltatásaink körét, igyekszünk egyre többet és jobbat nyújtani a pedagógusoknak és a diákoknak, hogy otthonukba visszatérve megelégedettséggel mondják el: megérte részt venni a Csodák Világa programon. Jól éreztük magunkat, máskor is eljövünk!

Várjuk Önöket szeretettel!